Magyar English
2014. 04. 24.
Főoldal
 
 
 
esc_2013_budapest_logo.jpg
 

Állásfoglalások 

 

   Állásfoglalás

a magyarországi bűnözési helyzetről, az elkövetők etnikai hovatartozásának nyilvántartásáról és a „cigánybűnözésről”

[2009. március] 


A magyar társadalom jelentős része úgy érzi, az ország bűnözési helyzete rossz, közbiztonsága romlik. Egyre többen gondolják azt is, hogy a bűnözés meghatározó eleme a „cigánybűnözés”. A tömegtájékoztatásban rendre súlyos bűnesetekről hallani, és súlyos állításokat tartalmazó nyilatkozatok jelennek meg. Az emberek félnek, növekszik a bizonytalanság.
Érthető, ha a közelmúltban történt súlyos erőszakcselekmények – elsősorban a néhány, a sajtó által kiemelten kezelt, szokatlanul brutális gyilkossági eset – heves indulatokat és fokozódó szorongást váltanak ki. Ahhoz azonban, hogy megfelelő lépéseket lehessen tenni, fontos, hogy valósághű képünk legyen arról, amit befolyásolni szeretnénk.

A hazai bűnügyi statisztika adatai alapján az alábbi állításokat tehetjük:

1.  Általában, az ismertté vált bűncselekmények (összes bűncselekmény) számát tekintve, a hazai bűnözési helyzet az utóbbi években nem romlott, inkább javult.
2.  Ezen belül lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények mutatóiban. Ez azonban nem az elmúlt néhány, hanem az utóbbi 20 év tendenciája.
3.  A legsúlyosabb ismertté vált erőszakos bűncselekmény, a befejezett emberöléses esetek száma az elmúlt években jelentősen, több mint egyharmadával csökkent.

Ami a hazai helyzet nemzetközi összehasonlítását illeti: kutatási adatok alapján európai összevetésben a magyar adatok – különösen az erőszakos bűncselekmények tekintetében – igen kedvezőek, az ország összehasonlítva más európai országokkal, sokkal inkább a „béke szigete”, mintsem „Európa bűnügyi fővárosa”.[1]
Az alacsony magyarországi bűnözési ráta ellenére a felmérések szerint a magyarok biztonságérzete nem jobb (bár nem is rosszabb) az európai átlagnál. Úgy tűnik, hogy az emberek bűnözéssel kapcsolatos vélekedését és a közbiztonság helyzetének megítélését nem első sorban a személyes tapasztalat, hanem vélhetően a tömegtájékoztatás által közvetített képek és képzetek alakítják. A média hasonló elvek alapján működik szerte Európában, a bűnügyi tájékoztatás általános jellemzője a torzítás, a súlyos és erőszakos cselekmények jelentős felülreprezentálása. Így érthető, hogy a tényleges bűnügyi fertőzöttségtől függetlenül az emberek mindenütt hasonló mértékben félnek, mint ahogyan az is, hogy egy végletesen mediatizált és átpolitizált világban a bűnözéstől való félelem könnyen manipulálható.
 
Magyarországon a bűnügyi statisztika legutóbb a szocializmus idején, 1971 és 1989 között, vette számba külön a cigány származású bűnelkövetőket. Ezt ma már az adatvédelmi rendszer jogszabályai nem teszik lehetővé. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény az etnikai hovatartozást az európai gyakorlatnak megfelelően fokozottan védett, ún. különleges adatnak nyilvánította, így azt az érintett írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvántartani vagy közzétenni. Hasonló rendelkezést tartalmaz az ilyen különleges adat kezelésére a bűnüldözési tevékenység vonatkozásában a rendőrségi törvény.[2]
Az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatrögzítésre ezért sem a bűnüldözés, sem az igazságszolgáltatás, sem a büntetés-végrehajtás során nem kerül sor, ilyen adatnyilvántartás ma nem létezik. Így az egyes etnikai csoportokhoz tartozó bűnelkövetők vagy cselekményeik számszerű alakulására vonatkozó állítások  jogszerűen gyűjtött és feldolgozott tényadatokkal nem támaszthatóak alá.[3]

Azok a problémák, amelyek cigányemberek megélhetési vagy éppen szervezett jellegű bűnözésben való részvételéhez vezetnek, súlyosak és kezeletlenek. A helyzet az elmúlt húsz év során sokat romlott. A fokozódó feszültség és félelem légkörében mérhetően növekszik az etnikai indulat és az az illúzió, hogy a probléma kezelését a büntetések szigorítása és a rendvédelmi szervek jogosítványainak szélesítése jelenti. Nem veszünk tudomást arról, hogy jó ideje véres társadalmi ütközések időzített bombáján ülünk. Ha ezt nem hatástalanítjuk időben, vagyis nem törekszünk a jelenségek mögötti valódi problémák rendezésére vagy enyhítésére, az beláthatatlan következményekkel járhat. A szubjektív észleléseken alapuló javaslatoktól és intézkedésektől nem várható hatékonyságjavulás a rendvédelem területén. Felmérések szerint ma már a megkérdezettek nyolcvan százaléka táplál ellenérzéseket a cigányokkal szemben. A tragédiák megelőzéséhez vezető felelős büntetőpolitikához a valós helyzetet feltáró kutatásokra és az ezek eredményeinek elemzésén nyugvó hatásos intervenciókra lenne szükség.
 
___________________________________
Lábjegyzetek: 
[1] „Are we starting to become the crime capital of Europe…” Idézet a HIPA (Hungarian International Press Association) sajtóreggelijére szóló meghívóból. 2009. február 19.
[2] 1994. évi XXXIV. törvény
[3] Az erre vonatkozó megnyilvánulások súlyát és felelősségét jelzi, hogy egy 2005-ös TÁRKI-elemzés szerint a magyar felnőtt lakosság 62% értett egyet azzal, hogy a bűnözési hajlam a romák vérében van. (Ez az arány 2000-ben még 55, 2002-ben 53% volt. Forrás: Ombudsmani jelentés 2006.) Egy 2008-as vizsgálatban az úgynevezett "cigánybűnözést" már a megkérdezettek 91 %-a tartotta létező jelenségnek. (Forrás: A kulcsszó: közbiztonság? Nézőpont Intézet, 2008. augusztus 27.)
 


Minderről részletesen:


Az állásfoglalás hosszabb változata (Állásfoglalás a magyarországi bűnözési helyzetről, az elkövetők etnikai hovatartozásának nyilvántartásáról és a "cigánybűnözésről")
 
Háttéranyagok:


A roma kisebbség szociológiai és kriminológiai problémáival kapcsolatos hazai kutatások áttekintése (2002-ig)

A különleges adatokra vonatkozó szabályozás Magyarországon és az Európai Unióban  (Adatvédelem)

Statisztikai adatok (ERÜBS) /Az ismertté vált bűncselekmények száma, [1968-2008]; Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma [1988-2008]; Befejezett emberölések száma [2003-2008]/


♦♦♦♦♦♦

Állásfoglalás
a BKV által a buszokon és villamosokon bevezetni kívánt kamerás
megfigyelés megengedhetőségéről, illetve a várható kriminológiai hatásokról*

[2009. november]
 

A Budapesti Közlekedési Vállalat a buszokon és villamosokon bevezetni kívánt kamerás megfigyelés megengedhetőségét, illetve a várható kriminológiai hatásokat vizsgálandó fordult az Országos Kriminológiai Intézethez. A kérésnek megfelelően az alábbiakban a kamerás megfigyelésre vonatkozó jogszabályokat és jogeseteket foglaljuk össze, illetve alkalmazzuk a BKV által bevezetni kívánt kamerás megfigyelésre, és egyben megvizsgáljuk a kamerahasználat szükségképpeni jogkorlátozó hatásának alapjogi és kriminológiai vonatkozásait.

Az állásfoglalás teljes terjedelmében megtekinthető itt.

____________________________

*Az intézeti állásfoglalás háttérkutatását készítette:
dr. Bárd Petra és dr. Borbíró Andrea



 

Korábbi állásfoglalás:

Állásfoglalás a tiltott pornográf felvétellel visszaélés büntetendősége tárgyában hozott és 2007. január 29-én a parlament elé került törvénymódosítási javaslatról  [2007. március]


Kommentárok:

Gyerekkorú elkövetők
Új rendőrségi törvény

 

 

 
 
  Aktuális szakmai programok 2014
 
április 16.

Nagy László Tibor:
A sportrendészeti szabályozás érvényesülésének tapasztalatai Magyarországon
a 2010–2014. közötti időszakban


Zártkörű rendezvény


  

 

 
valami id vege -->