A társadalomvédelmi szempontok büntetőpolitikai felértékelődése az Egyesült Államokban kezdődött az 1980-as években, s hatása ma is jól érezhető. A társadalomvédelem olyan jellegzetes amerikai intézményei, mint a three strikes, a truth in sentencing, vagy a szexuális bűnelkövetők nyilvántartása az elkövetők veszélyességét tükröző, a tettarányos megtorló büntetés elvétől elforduló tendenciákat jelzik. A kiterjedt semlegesítési politika eredményeként napjainkra az USA a világ legnagyobb börtöntársadalmává vált: jelenleg 2,2 millió embert, a világ teljes börtönnépességének egynegyedét tartja fogva.

Miért és hogyan vált a társadalomvédelem a 20. század végi kriminálpolitika egyik legfontosabb mozgatórugójává? Mit jelent és hogyan működik a punitív populizmus? Milyen eredmények várhatók a semlegesítés politikájától? Számíthatunk-e a társadalomvédelem szempontjainak felerősödésére Európában?

A hónap témája keretében novemberben két rendezvényen keresünk választ a fenti kérdésekre. A Társadalomtudományi Műhely kerekasztal-beszélgetésén a bűnözési félelem, a morális pánik, a populista politika és a kriminálpolitika viszonyáról beszélgetünk meghívott vendégeinkkel. A Workshop keretében pedig az OKRI kutatói, Borbíró Andrea és Vig Dávid vizsgálják meg előadásukban a közelmúltban lejátszódott büntetőpolitikai trendeket, és azoknak az európai büntetőpolitikák szemléletmódjára és intézményrendszerére gyakorolt közvetlen hatását.