|
2009 előtt megjelent kiadványok
Az emberkereskedelem rendkívül súlyos bűncselekmény, amely gyakran a nemzetközi szervezett bűnözés része, s amely sérti az emberi jogokat, az emberi méltóságot, az emberi szabadságot is. Éppen ezért kiemelt nemzetközi figyelem irányul e bűncselekmény megelőzésére, a bűncselekmény elleni küzdelemre. A nemzetközi emberkereskedelem problémájának komplex bemutatására irányuló kutatás, a téma történeti, elméleti hátterének megfogalmazása, kontextusba helyezése kapcsán, foglalkozik többek között a releváns nemzetközi emberi jogi és más dokumentumok áttekintésével, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményeinek bemutatásával. Elemzi a magyar jogi szabályozásnak a nemzetközi követelményekhez, standardokhoz való viszonyát, s az elméleti megfontolások és empirikus adatok alapján, javaslatokat fogalmaz meg a törvényhozás és a gyakorlat számára az emberkereskedelem elleni fellépés hatékonysága érdekében. [Nemzetközi emberkereskedelem (szerk.: Fehér Lenke) MTA JtI Közlemények, No. 22. Budapest, 2008.] ◊◊◊◊◊◊
"Kinek jutna eszébe Toldi Miklós malomkövet hajító erejéről a jogos védelem, Ágnes asszonyról a kóros elmeállapot, Németh László hőséről a családon belüli erőszak. Kiss Annának eszébe jutott és megírta ezt a könyvet. Jól tette. Ez a munka kifogástalan büntetőjogi tanulmány, szerzője avatott büntetőjogász. Viszont rosszul teszik a nem jogászok, ha elmulasztják elolvasni, mert tehetségről árulkodó irodalmi alkotást kaphatnak kézbe."
(Dr. Finszter Géza, az MTA nagydoktora)
[Kiss Anna: Bűnbe esett irodalmi hősök. Jog és irodalom. Publicitas Art Media Kft., 2008.]
◊◊◊◊◊◊
Magyarországon a migrációhoz kapcsolódó problémákról a biztonsági területen az itt közreadott széleskörű áttekintéshez hasonló az utóbbi években nem készült. A schengeni határőrizeti és információs rendszerhez történő csatlakozással Magyarország északi és nyugati határai ellenőrzésmentesen átjárhatóvá válnak. Ez nem csak intézményi átalakításokat vont maga után, hanem további koncepciókészítésre sarkall, mind uniós, mind pedig országos és nemzeti szinten. Mindehhez széleskörű, megalapozott ismeretekre van szükségünk általános szakmai és részletkérdésekben egyaránt. A könyv szerzői átfogóan és részletesen bemutatják a nemzetközi migráció aktuális tendenciáit, a jelentkező problémákat és megoldásokat, valamint kritikákat és konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. A kriminológia multidiszciplináris módszertanára támaszkodva igyekeznek feltárni a migráció egyéni és a társadalmi okait úgy, hogy a nyitott kérdésekre adott válaszaik túlmutassanak a büntetőjog, bűnelkövetés, áldozattá válás, bűnmegelőzés, bűnüldözés, igazságszolgáltatás szűk területén. A nemzetközi elméleti és történeti szakirodalom alapján bemutatják a munkaerő-migráció és a kényszermigráció, illetve a legális és illegális migráció kockázati tényezőit, a nemzetközi migráció, integráció elméleteit, valamint az iszlám világ és az euroatlanti nagyrégió közötti népességmozgásokkal összefüggő politikai és társadalmi feszültségeket. Átfogóan tárgyalják az Európai Unió migrációs politikájának alapjait, valamint az illegális migráció elleni küzdelem eszközeit. A legális és illegális bevándorlás szociális és nem utolsó sorban kriminológiai vonatkozásait a legfontosabb európai célországokban összehasonlításban szemlélhetjük. Az olvasó megismerkedhet a határokon átnyúló bűnözés migrációhoz kapcsolódó formáival, az emberkereskedelem-elleni harc nemzetközi dokumentumaival és hazai büntetőjogi vonatkozásaival csakúgy, mint a bevándorlás magyarországi intézményrendszerével és szociológiájával, a külföldi bűnelkövetőkkel, köztük az embercsempészekkel és áldozataikkal is.
[HVG-Orac Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 2008]
◊◊◊◊◊◊
Dr. Mészáros Ádám sikeresen megvédett értekezésének nyilvános közlésre szánt változatát tartja a kezében az olvasó.
A szerző az anyagi büntetőjog egy fontos területét tekintélyes szakirodalmi anyag alapján és önálló szempontok szerint dolgozta fel. A tárgy körvonalazása és az elméleti alapok felvázolása után a hatályos jog alapján a tettesség és részesség általános fogalomrendszerét, majd a tettesség alakzatait és a részesség általános jellemzőit tárgyalja, kitérve a bírói gyakorlatra is. Ezt az egyes problematikus területek részletesebb elemzése követi; ennek keretében fejti ki az „in dubio mitius” elvet, majd sorra veszi a személyes tulajdonságok jogi hatókörét, a részesség járulékosságának problematikáját és az elkövetői alakzatoknak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények körében mutatkozó sajátos vonásait. Itt foglalkozik az „actio libera in causa” kérdésével és az ittas, vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmények megítélésével, továbbá az „agent provocateur” problematikájával. Fejtegetéseit a közvetett tettesség intézményének elemzésével folytatja, kitérve a folyamatban lévő anyagi büntetőjogi kodifikáció munkálatainak keretében felszínre került különböző elgondolások bemutatására és értékelésére is, végül foglalkozik a függőben lévő szabályozási alternatívákkal és összegezi saját javaslatait.
◊◊◊◊◊◊
◊◊◊◊◊◊
A bűnmegelőzés – amely a változó volumenű, de alapvetően az emberi társadalommal egyidős problémára – a bűnözésre / annak visszaszorítására adandó válaszok sokaságát öleli fel, az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. Az olvasó most egy hazánkban egyelőre ritkaságszámba menő témával foglalkozó könyvet tart kezében. A szituációs – építészeti bűnmegelőzés ugyanis, amellyel foglalkozik, a bűnmegelőzés egy külföldön mindinkább előtérbe kerülő ága. Jelentősége abban rejlik, hogy a bűncselekményt ott próbálja megelőzni, ahol előállhat, vagyis elsősorban a nagyvárosokban, ahol a bűncselekmények túlnyomó része (70-80%-a) megtörténik. Ehhez az egyébként nélkülözhetetlen rendőrség-önkormányzat-civil szervezeti együttműködés, valamint a lakosság bevonása mellett a prevenciót új szempontból – az épített környezet bűnelkövetésre gyakorolt hatásait vizsgálva – közelíti meg. Ezt a komplex szemléletet tükrözi vissza a kötet szerzőinek szakmai hovatartozása, hiszen található közöttük jogász, kriminológus, szociológus és semmiképpen sem utolsó sorban mérnök is. A munka apropójául az Európai Unió AGIS programja által támogatott, nemzetközi összefogásban megvalósult, az épített környezet szerepét a lakótelepi bűncselekmények megelőzésében vizsgáló ún. Crime Prevention Carousel [CPC - Sharing good practices in Crime Prevention based on the evaluation of rehabilitative schemes in the rehabilitation areas in Member and Accessiant State. Röviden: Crime Prevention Carrousel (JAI/2004/AGIS/164), azaz Bűnmegelőzési körhinta] szolgált. Ebben a lakótelepek bűnözési helyzetét, és az adott környezet átalakíthatóságát, mint prevenciós eszközt vizsgáló nemzetközi projektben olyan, a szituációra és az arra adható válaszokra fókuszáló kutatási anyag született, amelynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó. [OKRI-Etoprint Kft., Budapest, 2008] ◊◊◊◊◊◊
Intézetünk 2005-ben bekapcsolódott a nemzetközi önbevalláson alapuló vizsgálatba (International Self-Report Delinquency Study - ISRD). Ennek eredményeként 2006-ban 2200, 13-15 éves (7., 8., valamint 9. évfolyamra járó) kisdiákot kérdeztünk meg életvezetési szokásaikról – iskolával, lakókörnyezettel kapcsolatos viszonyukról, a családi és baráti kapcsolatok milyenségéről, az ezekkel összefüggésben elkövetett devianciákról, valamint uralkodó értékszemléletükről. A korábbi ISRD-kutatások szerint – és ezt jelen kutatásunk is alátámasztja – alapvetően három tényező gyakorol hatást a bűnelkövetés/deviancia alakulására: (1) az életkor, (2) a baráti társaság, és (3) az alkoholfogyasztás. Kutatási eredményeink szerint a megkérdezett diákok még a büntethetőségi életkori határ elérése előtt valósították meg első bűnelkövető és jogsértő magatartásukat: a belépési életkor általában a 12-14 éves korra tehető. Az elkövetés valószínűsége az életkorral növekszik. A szülői kontroll kielégítőnek mondható – a gyerekeknek hetente többször is családi programban van részük – a baráti társaságnak azonban nagyobb a szerepe a szabadidő-eltöltésben, mint a családnak. A családhoz kötödés csökkenése általános tendencia, sok a látszólag ép, de gyenge integratív erővel bíró család. A családi kötőerő hiánya leginkább a vagyon elleni cselekményekkel kapcsolatban jelentkezik: azok a fiatalok, akik elkövettek már vagyon elleni cselekményeket, inkább kötődnek barátaikhoz, mint szüleikhez. Az alkoholfogyasztás már kiskamasz korban jelentős méreteket ölt, szórakozási formaként jelenik meg. Ezzel szemben a drogfogyasztás megnyugtatóan elenyésző. Kutatásunk üzenete az, hogy az elkövetők alacsony életkora miatt a megelőzési programoknak egy fiatalabb életkort is meg kellene célozniuk. Nagyobb figyelmet kellene szentelni az oktatási intézményekre telepítendő megelőzési programoknak.
◊◊◊◊◊◊
A bűnelkövető magatartást vizsgáló kutatások folyamatosan jelzik, hogy a büntető igazságszolgáltatási beavatkozás ellenére számos elkövető újra bűncselekményt valósít meg. A bűnelkövetők egy részénél a törvényekkel szembenállás időszaka a kamaszkorra korlátozódik, mások felnőtt korukban is folytatják. Néhány visszaeső karrier-bűnözőnek is tekinthető. Mások a szociális depriváció vagy súlyos személyes problémák miatt esnek vissza. Néhányan azért, mert mentálisan zavartak, mások pedig azért, mert nem voltak képesek szakítani a bűntársakkal. Nemcsak az elkövetők, de a bűncselekmények oldaláról sem egyszerű a bűnismétlés megítélése, hiszen a visszaesés a közlekedési szabályszegéstől a súlyos erőszakos bűncselekmények ismételt elkövetéséig terjedhet.
[Budapesti Szociális Forrásközpont, 2007]
◊◊◊◊◊◊
A büntetésről és a büntető igazságszolgáltatásról folyó viták átpolitizálódása, a börtönnépesség megnövekedése, a sértett szerepének megerősödése és a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök terjedésének egy időben zajló folyamatai azt jelzik, hogy változik a bűnözésre adott állami és társadalmi reakció, bár e változás iránya és tartalma nem feltétlenül azonos az egyes országokban. A kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy az alternatív szankciók XX. és XXI. századbeli változása milyen összefüggést mutat a büntetőpolitikák alakulásával, és a tudományok által elért eredményekkel. Az elemzéshez az alternatív szankciók területe kiváló terepül szolgál, ugyanis a szankciórendszernek éppen ez a szegmense az, amelyben a büntetőpolitikai szándékok, és a bűnözéskontroll választott eszközeinek változása igen jól nyomon követhető. A szabadságelvonással nem járó szankciók ugyanis nem csupán azt a kérdését vetik fel, hogy hol van a helyük a büntetőjogi szankciók fegyvertárában, de azt is, hogy milyen célok és elvek vezessék az alkalmazásukat.
A Társadalmi összefogással a lakásmaffia ellen című tanulmánykötet egy – sajnálatos módon – sokakat érintő társadalmi és bűnüldözési problémával, a „lakásmaffia” – azaz kisebb bűnszövetségek, vagy egyéni elkövetők, esetenként korrumpálható közhivatalnokok, ügyvédek – által elkövetett ingatlancsalásokkal foglalkozik. A formailag kifogástalan, de kényszerrel vagy csalárd módon létrehozott adás-vételi szerződések segítségével, megtévesztéssel elcsalt tulajdonosi vagy bérlői jogok az elmúlt években gyakran szerepeltek a híradásokban, civil szervezetek alakultak, új jogszabályok születtek a károsultak védelme és az áldozattá válás megelőzése érdekében. Az egyes tanulmányok a jelenség kialakulásának, a hatékony és sikeres bűnmegelőzési lehetőségeknek a bemutatásán kívül részletesen elemzik az ügyvédi, ügyészi, közjegyzői munka prevenciós szerepét is. A szerkesztők (Dunavölgyi Szilveszter-Póczik Szilveszter) és a felkért szerzők (Finszter Géza, Nagy László, Sári Mónika, Kovács Zsolt, Kőszegi Gábor, Sztranyák József, Parti Tamás, Szabó Péter, Császti Ferenc, Biró Kornélia, Dobrodinszky Dénes) egyfajta kézikönyvet kívánnak azon jogalkalmazók kezébe adni, akik az igazgatás bármely szintjén találkozhatnak a jelenséggel, és módjukban áll meggátolni vagy üldözni az ilyen cselekményeket, illetve védeni, vagy segíteni az áldozatokat. A könyv azokhoz a jogalkotókhoz is szól, akik az eddigieknél is szorosabbra kívánják fonni a törvényesség hálóját, de a bűnmegelőzés hatásos eszköze lehet bármely laikus állampolgár kezében is, aki felelősséget érez saját és a környezetében élő embertársai biztonságáért.
[BMK, Budapest, 2006]
◊◊◊◊◊◊
A család hagyományos intézménye jelentősen átalakult, változtak a szerepek, szabályok – az intim viszony helyébe sokszor iszony lépett. A függő, védtelen és kiszolgáltatott helyzetben az otthoni erőszak áldozatai által megélt traumák, az erőszakos otthonokban felnövekvő gyermekeket érintő hatások hosszú távú következményei felmérhetetlenek. A családon belüli erőszak a hátországban zajló háború. Nincs hova hátrálni, nincs hová menekülni: a csata a védelmi vonalak mögött, a várfalakon belül zajlik nap nap után. A harc kíméletlen, kegyelem nélküli – néha időleges, néha életre szól, nem ritkán halálos. A küzdelemben foglyot nem ejtenek. Rabok valamennyien, egy megnyerhetetlen hátországi háború reménytelen foglyai. A családon belüli erőszakról a huszadik század második feléig nem sok szó esett. Az erőszak jelenléte a családon belül többnyire titkolt és tagadott, de legalábbis érdektelen volt. Az otthonok falai között elkövetett bántalmazások csak a század utolsó harmadában keltették fel a társadalomkutatás és a politika figyelmét. A családi erőszak létezése, problémája bekerült a médiába és részévé vált a nyilvános diskurzusnak. Úgy tűnt, mintha egy vadonatúj jelenségről, vagy legalábbis egy jelenség vadonatúj felfedezéséről lenne szó. Pedig sem a jelenség, sem a róla való tényszerű tudás nem volt új. Ez a kötet az Országos Kriminológiai Intézetben a családon belüli erőszak témakörében két évvel ezelőtt indult, és ebben az évben befejezett átfogó kutatás elsődleges eredményeiről ad áttekintést. Tárgyalja a családon belüli erőszak fogalmi kérdéseit, meghatározásának, kezelésének főbb problémáit, kutatási előzményeit. Ismerteti mintegy 1500 jogerősen lezárt ügy feldolgozásának eredményeit, és elemzi a kutatás megkezdését megelőző hat év (1997-2002) kriminálstatisztikai adatait. Áttekinti a nemzetközi dokumentumokat és modelleket, továbbá bemutatja a hatályos hazai jogszabályozást. Arra törekszik, hogy megjelenítse a családi erőszak valamennyi aspektusát, szereplőjét és a közöttük felmerülő konfliktusokat. A könyv mind a laikusok, mind a szakemberek számára lehetőséget nyújt egy indulatokkal telített probléma higgadt végiggondolására. [KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. ISBN 963 224 852 X]
|
|||||||||||||||||||||||
|
||
| 2012. 05. 18. | |
|
|
KÉRDŐÍV A SÉRTETTÉ VÁLÁSRÓL
Aktuális szakmai programok
Ritter Ildikó: Kábítószer-gazdaságtan Részvétel előzetes bejelentkezés alapján
|