AZ ORSZÁGOS KRIMINOLÓGIAI INTÉZET igazgatójának

1/2014. számú

utasítása

az egyéni kutatói teljesítmény-értékelési rendszerről

 

 Az Országos Kriminológiai Intézet szervezetéről és működéséről szóló 13/2012. (VI. 15.) LÜ utasítás 6. § (1) bekezdés h) pontja alapján a következő utasítást adom ki.


Alapvető rendelkezések

1. §

(1) Az Országos Kriminológiai Intézet kutatóinak követelményrendszeréről és pótlékairól szóló 7/2012. (I. 27.) LÜ utasításban (továbbiakban: LÜ utasítás) foglalt feltételek teljesítésének megállapítása céljából a kutatók egyéni teljesítmény rendszerét az Intézet igazgatója és az osztályvezetők mérik, az egyes kutatók teljesítményét egyetlen pontszámrendszer szerint értékelik. Az utasítás hatálya az Országos Kriminológiai Intézet (továbbiakban: Intézet) valamennyi kutatójára kiterjed. 
(2) A kutatók a saját, a vezetők pedig az általuk vezetett osztály, illetve kutatócsoport kutatóinak adatait tekinthetik meg.

2. §

(1) A kutatói munka értékelésétől függően minimális pontszámot el kell érni az ügyészségi szolgálati viszony fenntartását támogató véleményhez.
(2) A megadott periódus alatt minimális pontszámot el nem érő kutatókról az osztályvezetőknek az éves beszámolójukban külön nyilatkozniuk kell, és elemezniük a múltbeli és várható jövőbeni teljesítményüket. Az értékelésnél nemcsak az adott évi, hanem hároméves átlagot kell figyelembe venni.

3. §

(1) A jutalmazási és kutatói munkaköri besorolási (tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó) osztályvezetői előterjesztést a minősítési pontszámmal is indokolni szükséges. Jutalmazásnál figyelembe kell venni az LÜ utasítás 2. § (2) bekezdés „a–d” pontjaiban, a 3. § (2) bekezdés „a–d” pontjaiban, a 4. § (2) bekezdés „a–d” pontjaiban és az 5. § (2) bekezdés „a–f” pontjaiban megjelölt feladat teljesítése során elért sikeres tevékenységet is.
(2) A teljesítmény méréséhez figyelemmel kell lenni a kutató nemzetközi és hazai publikációs tevékenységére; a prioritással rendelkező intézeti kutatás szervezésében, projektekhez forrásszerzésben végzett munkájára; az adott tudományterületre; az ügyvivő szakértői tevékenységére is jellemző speciális szakmai munkájára; továbbá munkája olyan hatásaira (hazai és külföldi), mint az idézettség; konferencián, oktatói tevékenységben, tudományos-szakmai rendezvényen részvétel és ennek szervezése.

4. §

(1) Az értékelésekhez a kutatók szolgáltatnak adatokat az osztályvezetőknek. A pontrendszert érintő kérdésekben az igazgató, igazgató-helyettes, osztályvezetők, osztályvezető-helyettesek, főtanácsadók minősítő ülést tartva (továbbiakban: minősítő ülés) többségi szavazattal foglalnak állást, amely a továbbiakban precedensként szolgál.
(2) A kutatók – az Intézet kutatási tervei alapján – egyéni munka- és kutatási terveket továbbképzési tervet, valamint a kutatási eredmények hasznosításával kapcsolatos tervet (publikáció, előadások, disszertáció, kutatási zárójelentés stb.) készítenek, és annak végrehajtásáról osztályértekezleten adnak számot az Intézet igazgatója jelenlétében.
(3) A kutatók – a szakképzettségüknek és az ügyvivő szakértői tevékenységüknek megfelelő területen – oktatóként és egyéb módon (oktatási tervek, anyagok előkészítése stb.) az ügyészi, illetve más bűnüldöző és igazságügyi szervek oktatási és továbbképzési tevékenységéhez segítséget nyújtanak a LÜ utasítás 7. § (2) bekezdése alapján.
(4) Az értékelésnél alkalmazott pontszámok:

Megnevezés  Pontszám
Ügyészképzésben részvétel előadásonként   5
Egyetemi kurzus külföldön 10
Egyetemi kurzus belföldön   5
Egyéb felsőfokú tevékenység külföldön   5
Egyéb felsőfokú tevékenység belföldön   3
Témavezetés hallgatónként   2
PhD fokozat megszerzése 15
MTA Doktori fokozat megszerzése 30
Intézet belső képzési rendszerében előadásonként   2

 
(5) A belföldön, idegen nyelven tartott előadások pontszáma 100%-kal több a magyar nyelvűnél.

 

Publikációs tevékenység

5. §

(1) A teljesítményértékelésben csak azok a publikációk vehetők figyelembe, amelyek mellett feltüntetésre került, hogy a munka az Intézetben készült, vagy a szerző az Intézet alkalmazottja.
(2) Többszerzős művek esetén a pontszám főszabályként egyenlően oszlik meg a szerzők között. Amennyiben azonban a publikációban foglaltak más arányra utalnak, ezt kell figyelembe venni. Erre vonatkozóan a kutatónak kell információt és érvelést szolgáltatnia.

6. §

(1) A nemzetközi publikációk szempontjából vezető világfolyóiratnak impaktfaktorral rendelkező tudományos folyóiratot tekintjük a Thomson Reuters listája (Social Sciences Citation Index) alapján. A kutatók érvelése alapján a listát a minősítő ülés egyedi döntéssel bővítheti. A döntés minden, az adott folyóiratban megjelent későbbi publikációra is vonatkozik. Nemzetközi szerkesztőbizottságú az az angol, német, vagy francia nyelven publikáló folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll; preferáltak ezek közül azok, amelyekben double blind peer review rendszer működik. Ilyenként vesszük figyelembe a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) Doktori Tanácsa által készített listán szereplő folyóiratokat is.
(2) Nemzetközi kiadónak tekintjük az MTA Doktori Tanácsa listáján szereplő külföldi kiadókat, valamint a többi angol, német és francia tudományos könyvkiadókat. A magánkiadás, illetve a „print on demand” kiadók kiadása nem tartozik ezek közé.
(3) A (2) bekezdésbe nem sorolhatjuk azokat a nem magyar nyelvű, nem Magyarországon működő kiadókat, illetve folyóiratokat, amelyek nem angol, német, francia nyelven publikálnak, ezek külföldinek tekintendők.
(4) A lexikoncikkek és más kis terjedelmű könyvrészletek értékelését egyedileg kell elvégezni. Az értékelésben tekintetbe kell venni a kiadói listát.

Megnevezés  Pontszám
Vezető világfolyóiratban megjelent cikk  40
Preferált nemzetközi folyóiratban megjelent cikk (double blind peer review)  25 
Egyéb nemzetközi szerkesztőbizottságú folyóiratban megjelent cikk  20 
Külföldi folyóiratban megjelent cikk  15 
Szakkönyv írása (vezető nemzetközi/nemzetközi/külföldi)   144/96/48 
Szakkönyv fejezet külföldi kiadónál (vezető nemzetközi/nemzetközi/külföldi)   40/20/10
Szakkönyv szerkesztés külföldi kiadónál (vezető nemzetközi/nemzetközi/külföldi)   50/40/30
Lexikoncikkek és más kis terjedelmű könyvrészletek   max. 20
Hazai folyóirat szerkesztése   20

 

7. §

(1) Hazai vezető folyóiratnak az számít, amelyben a cikkek peer-review-n, szerkesztői szerkesztésen és nyelvi gondozáson is átesnek. Vezető magyar folyóiratokként vesszük figyelembe, amelyeket az MTA Doktori Tanácsa ilyenként értékel.
(2) A könyvpublikációk besorolásáról az osztályvezetők egyedileg döntenek, a döntést az Intézet minősítő ülése felülvizsgálja. Szakmailag lektorált szakkönyvnek az a publikáció minősül, amelyik
     a. legalább két írásos lektori véleményt kapott, valamint
     b. legalább egy szerkesztői tartalmi szerkesztésen átesett,
     c. olvasószerkesztésen és nyelvi szerkesztésen (szöveggondozáson) átesett, és
     d. amelynek előkészítése során a lektori és szerkesztői véleményeket a szerző – újraírás, javítás vagy a véleményre adott indoklás formájában – figyelembe vette.
(3) A (2) bekezdés „a” pontban írt lektori véleményeket pótolhatja a dokumentált szakmai intézeti vita. A dokumentációnak tartalmaznia kell a jegyzőkönyvet a hozzászólásokról. 
(4) A besoroláshoz a kutató az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat írásos dokumentumokkal igazolja.
(5) Az idegen nyelvű hazai publikációk pontszáma 100%-kal több a magyar nyelvűnél.
(6) A lexikoncikkek és más kis terjedelmű könyvrészletek értékelését egyedileg kell elvégezni, amelynél a kiadvány szerkesztési módját is figyelembe kell venni.

Megnevezés  Pontszám
Vezető hazai folyóiratban megjelent cikk 20
Egyéb hazai folyóiratban megjelent cikk 15
Szakmailag lektorált hazai szakkönyv írása 60
Egyéb hazai szakkönyv írása 40
Szakkönyv-fejezet szakmailag lektorált hazai kötetben 20
Szakkönyv-fejezet egyéb hazai kötetben 15
Szakmailag lektorált/kontrollált hazai szakkönyv szerkesztése 30
Egyéb hazai szakkönyv szerkesztése 15
Lexikoncikkek és más kis terjedelmű hazai könyvrészletek max. 20
A fentiek idegen nyelven +100%

 

A kutató munkájának hatásával kapcsolatos értelmező és magyarázó rendelkezések

8. §

(1) Hazai alatt magyarországi és (helyétől függetlenül) minden magyar nyelvű tevékenységet értjük. A Magyarországon működő idegen nyelvű egyetemek (Central European University, Andrássy University Budapest) a nemzetközi kategóriába tartoznak.
(2) Magyarországi idegen nyelvű tevékenység pontszáma 100%-kal több a magyar nyelvűnél (pl. idegen nyelvű plenáris előadás hazai konferencián 3 pont).
(3) Hivatkozásnak azt tekintjük, amit a Magyar Tudományos Művek Tára (továbbiakban: MTMT) szabályzata annak elismer. A teljesítményértékelésben az adott évben a szerző bármely addig megjelent munkájára való, az MTMT-ben határidőre rögzített hivatkozást kell figyelembe venni.

9. §

(1) A világkonferenciák listájának az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja listáját tekintjük, amelyet az osztályvezetők a kutatói visszajelzések és jelentések alapján karbantartanak.
(2) Jelentős konferenciának tekintjük az olyan tudományos rendezvényt, amely az adott tudományág vezető konferenciája Magyarországon, illetve amelyet nemzetközi, állandó szakmai szervezet, valamint az ügyészség vagy az Ügyészek Országos Egyesülete szervez. Projektkonferenciák nem tartoznak ebbe a kategóriába.

10. §

(1) A kutató saját maga dokumentálja és indokolja a nemzetközi tisztségeinek és különféle részvételeinek jelentőségét.
(2) A konferenciaszervezés, valamint szakmai-tudományos rendezvény szervezése alatt
     a. céljainak és felhívásának összeállítását,
     b. pénzügyi feltételeinek biztosítását,
     c. a résztvevők meghívását és kiválasztását,
     d. logisztikájának megszervezését és
     e. végleges programjának létrehozását
értjük.
(3) Pontszám a (2) bekezdés „a–e.” pont alattiak közül legalább két (kisebb rendezvény esetén több) tevékenység ellátása esetén kapható.

Megnevezés  Pontszám
Személyes tevékenységgel járó szakmai szervezeti tisztség 15
Személyes tevékenységgel járó szakmai szervezeti tagság   5


11. §

(1) A személyes tevékenységgel nem járó címek, rangok és tagságok nem járnak pontszámmal. Tevékenységek esetén az aktív hozzájárulást a kutatónak dokumentálnia kell. Nem a szakmai tekintély, hanem az aktivitás felmérése a teljesítmény-értékelés célja.
(2) Folyóirat tematikus különszámának szerkesztése publikációnak számít, és a kötetszerkesztésre vonatkozó pontszámokat és feltételeket kell rá alkalmazni.

Megnevezés  Nemzetközi  Hazai
Hivatkozás SSCI-ban szereplő folyóiratban megjelent cikkben   6   3
Hivatkozás referált folyóiratban megjelent cikkben   3   1
Hivatkozás egyéb folyóiratban megjelent cikkben   2   1
Hivatkozás nemzetközi kiadónál megjelent szakkönyvben, könyvfejezetben   4   2
Hivatkozás külföldi kiadónál megjelent szakkönyvben, könyvfejezetben   2   1
Hivatkozás egyéb szakkönyvben   2   1
Plenáris vagy meghívott előadás világkonferencián 20 10
Előadás jelentős konferencián (írásos tanulmány + előadó) 10   5
Előadás egyéb konferencián (írásos tanulmány + előadó) 10   5
Írásos tanulmány konferenciára (nem előadó)   5     2,5
Poszter konferencián   5     2,5
Előadás tanulmány nélkül vagy kerekasztal-beszélgetés konferencián   5     2,5
Tanulmány/előadás véleményezése (discussant, opponens) konferencián   5     2,5
Konferencián ülés vezetése   5   3
Konferenciaszervezés, szakmai-tudományos rendezvény szervezése 10   5
Cikk peer-reviewed konferencia kiadvány   2   1

 

Ügyvivő szakértői és más speciális szakmai tevékenységek

12. §

(1) Az egyéni munka- és kutatási terv, valamint az intézeti éves munkaterv szerinti kutatások eredményeinek rögzítése tanulmány formájában tanulmányonként 10, de legfeljebb 40 pont. Az intézeti oktatási és továbbképzési tervben való aktív részvétel (szervezés, előadás, opponencia) 10 pont.
(2) További legfeljebb 10 pontot adhat az osztályvezető vagy az igazgató olyan tevékenységekre, amelyeket a pontszámrendszer nem képes mérni (pl. intézeti háttértevékenységek). Az adott pontszámot részletesen indokolni kell.
(3) Szakértői anyag készítése, adatbázisok létrehozása megfelel egy adott szintű publikációnak, amennyiben az ügyészi szervezet, vagy annak jóváhagyásával más szerv elfogadja.
(4) Ügyészségi megkeresésre az ügyészi munka, jogalkalmazás tudományos eszközökkel, így tanulmánnyal segítése szintén adott szintű publikációnak felel meg.
(5) A tudományos segédmunkatárs és a tudományos munkatárs fő személyes projektje a disszertáció megírása, amely nem jár azonnali publikációval, a sikeres védésért viszont jár pont.

Megnevezés  Pontszám
Kiemelkedő tudományos teljesítmény max. 20
Atipikus tudományos teljesítmény max. 10
PhD disszertáció sikeres védése 10
Ügyészségtől, kormányzati, nemzetközi szervezetektől érkező felkérésre készített szakértői anyag max. 20

 

Minimum és elvárt teljesítmények

13. §

(1) Minden kutatónak el kell érnie az adott évben vagy hároméves átlagban egy minimum pontszámot. Az ezt el nem érőket az osztályvezetők éves jelentésükben feltüntetik, az igazgató pedig megvizsgálja alkalmasságukat.
(2) A kutatóktól az Intézet vár egy éves teljesítményt, amelyet a táblázatban szereplő pontszámban fejez ki. A kutató magasabb munkaköri besorolásához fő szabályként szükséges ennek a szintnek az elérése. Amennyiben a kutató éves pontszáma az adott évben kevesebb az elvártnál, az éves jelentésében indoklást ad az alacsonyabb teljesítményre, illetve vezetői egyeztetés mellett tervet készít a teljesítménye javítására.
(3) Amennyiben a kutató éves pontszáma az adott évben és hároméves átlagban is kevesebb a minimumnál, annak következménye lehet.
(4) Az adott évre vonatkozó teljesítményelvárások nem vonatkoznak az év közben ügyészségi szolgálati viszonyt létesítő kutatóra.

14. §

(1) A kutatói értékelést nyilvántartó program hároméves átlagot is megjelenít a teljesítmény pontosabb megítélése érdekében. A kutatókra vonatkozó adatok a személyügyi adatokhoz hasonlóan, az irodavezető egyszemélyes kezelésében, elzártan kerülnek megőrzésre.
(2) Az alábbi táblázat mutatja az éves szinten minimumként és jellemzőként elvárt pontszámokat.

Minősítés  Minimum    Elvárt
Segédmunkatárs    15   30
Munkatárs 25   50
Főmunkatárs 50   80


(3) A minősítés kategóriát a beszámolás alá eső év első napján érvényes besorolás alapján kell meghatározni.


Hatálybalépés

Ez az utasítás a 2015. január 1. napján lép hatályba.

 

Kelt Budapesten, 2014. november 10. napján

 

Dr. Vókó György
igazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
OKRI programok 2017


A feltüntetett programokon részvétel kizárólag előzetes bejelentkezés alapján.

 

október 25.

Nagy László Tibor:

Egy sajátos erőszakos vagyon elleni bűncselekmény: a kifosztás

 

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

______

 

tervezett előadások
♦ korábbi előadások

  • *2017. október 20. péntek, 10:09:11.