Konferencia beszámolók

Bűncselekmények Áldozatainak Napja 2025

A Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciójának Eltűnt gyerekek nyomában című szekcióülésére a Bűncselekmények Áldozatainak Napja alkalmából 2025. február 24-én az Országos Kriminológiai Intézettel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közös szervezésben került sor. A rendezvényt a délutáni időpont ellenére nagy érdeklődés övezte. A téma szakértőin kívül számos egyetemi hallgató és civil érdeklődő is ellátogatott Intézetünkbe.

Az ülést Prof. Dr. Barabás A. Tünde, az OKRI igazgatója, az NKE RTK Kriminológia Tanszékének vezetője, a Viktimológiai Szekció elnöke nyitotta meg.

Ezt követte dr. Solt Ágnes, az OKRI tudományos főmunkatársának előadása Mi történik velük? A gyermekeltűnések mögött rejlő valóság címmel, amelyben legújabb kutatásának főbb céljait, tervezett módszereit és irányait ismertette. Prezentációjában kiemelt fontosságot kaptak a tervezett kutatás kiindulópontjául szolgáló olyan statisztikai adatok az eltűnéseket illetően, mint például a 2014 és 2024 közötti kiskorúak eltűnése miatt indult eljárások, vármegyénkénti bontásban a 2024-ben 13-18, illetve a 12 és 12 év alatti gyermekeltűnések száma, és szűkebben a szakellátásból eltűnések száma. Ezeket a statisztikai adatokat vetette össze a kutató a családból történő eltűnések számaival. A tervezett kutatásban további tipizálásra is sor kerül majd az elmúlt egy év vonatkozásában, ahol külön foglalkozik a kutató az „új eltűnt” valamint „újra eltűnő”, és a továbbra is „eltűnt maradt” kategóriákkal, vagy például azzal, hogy mennyi idő alatt kerül meg a körözött gyermek, vagy hányan vannak olyanok és kik azok, akik eltűntek és nem kerültek meg. A rögzítendő adatok és ezek változásai a police.hu körözési nyilvántartása alapján nyomon követhetők. A rendőrségi nyilvántartás alapján tudható, hogy jelenleg 37 olyan gyermek van Magyarországon, aki legalább 5 hónapja tűnt el, 13 lány és 14 fiú. 13 fő közülük 6 év alatti. A legfiatalabb most körözött gyermek 2 éves.

Latorovszky Gábor r. ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány tanácsadója Gyakorlati tapasztalatok a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban című előadásában az eltűnések során alkalmazott körözési munka sajátosságait ismertette; de kitért többek között az eltűnések hátterére is, valamint azokra a veszélyekre, amelyek a szökésben lévő gyermekeket fenyegetik. Az eltűnések hátterével, okaival kapcsolatban hangsúlyozta a kalandvágy, a családon belüli erőszak, bántalmazás, elhanyagolás, a konfliktusoktól való elmenekülés, esetlegesen az iskolai kudarcokra adott szülői reakciókkal kapcsolatos félelem jelentőségét. Elmondta, hogy a gyermekek eltűnésük során könnyen balesetek és bűncselekmények – pl. emberkereskedelem, prostitúció – áldozataivá vagy akár maguk is – kriminális csoportokkal érintkezve – bűncselekmények elkövetőivé válhatnak. Szorult helyzetükben sokan fordulnak az alkohol és a drogok felé, hatalmas kockázatot jelent számukra a hajléktalanság, a szexuális kizsákmányolás. A szökések, eltűnések megelőzése szempontjából kiemelendőnek tartotta a családon belüli bizalmi kapcsolatokat, amelyekben biztonságban érezheti magát a fiatal, mert bátran fordulhat a felnőttekhez, ha bajba kerül. Előadónk kitért a körözési munka során alkalmazható intézkedések széles skálájára is, és arra, hogy ezek a módszerek és eszközök hogyan szolgálják az eltűnt gyermekek megtalálását. Zárszóként hangzott el, hogy a rendőrségi munkában „megtalálni az eltűnt gyermekeket a legfontosabb cél, de megoldást találni az eltűnés okára ugyanolyan fontos feladat számunkra”.

A rendezvény záró előadására Megnyugvás nélkül – gondolatok a Szathmáry Nikolett- és a Till Tamás-ügy margójára címmel került sor, amelynek előadói Janecskó Kata és Sebestyén Csaba oknyomozó újságírók voltak.
Az előadók megemlítették a tavalyi évben készült és bemutatott 7 részes podcastjukat Eltűntek címmel, amelyben nyilvánosságra hozták a két ismert eltűnési ügy kapcsán végzett oknyomozó munkájuk tapasztalatait és eredményeit. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak munkájukkal kapcsolatban, és felmerült, hogy újabb hasonló sorozatot kellene indítaniuk, mert nagy a társadalmi igény erre. A kisfilmekben bemutatták, hogy min mentek keresztül az áldozatok családjai, mennyire hiányos volt az akkori rendőrségi tájékoztatás a hozzátartozók irányába. Kiderült, milyen nehezen élték meg a szülők azt a tényt, hogy első körben őket is gyanúsítottként tartották számon, és poligráfos vizsgálatnak vetették alá őket. A helyi közösségek reakciói is sajátosak voltak. A szülők elszigetelődtek, áldozathibáztatással és egy idő után érdektelenséggel is kellett szembesülniük. Napjainkra a rendőrség részéről a fenti hozzáállás pozitív irányba változott. Az újságírók elmondták, hogy a Till Tamás-ügy kapcsán a bírósági folyamatot szeretnék még nyomon követni.
Összegzésként Prof. Dr. Barabás A. Tünde elmondta, hogy az igazságszolgáltatásba vetett hit rendül meg az ilyen esetek kapcsán; „ahol nem zárul le az ügy, ott nincs megnyugvás; az igazság feltárása és az elkövető megtalálása adhatja ezt meg”.

Az előadásokat követő hozzászólásokban sok fontos kérdés és hasznos észrevétel fogalmazódott meg a közönség részéről. A megelőzés kapcsán felmerült, hogy szerencsés lenne újabb felvilágosító, oktató filmeket készíteni a fiatalok számára, akár a régi Csellengők című műsor mintájára.
Elhangzott, hogy a családból közvetlenül eltűnő gyermekek esetében a rendőrség „jobban beleáll” az ügyekbe, mint a nevelőotthonokból való eltűnések esetén. Ügyész hozzászóló szerint a gyermekvédelmi rendszer állapota vészesen romlik; az állami gondozott gyerekek is „csak lakni szeretnének valahol; és ahol jó lakni, onnan kevésbé szöknek”. Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében érkezett szakember hangsúlyozta a gyermekvédelmi szempontból leszakadó régiók jelentőségét, és azt, hogy a hangsúlyt a megelőzésben a szülő-gyermek kapcsolatának javítására, a családdal való kapcsolattartásra kellene helyezni.
Egy gyermekvédelmi gyám hangsúlyozta, hogy a családokból való kiemeléseknél nagyon gyakori, hogy máshol van a gyermek lakó- és gondozási helye, amely megnehezíti, gyakran ellehetetleníti a kapcsolattartást. Ennek az egyik oka, hogy Pest vármegyének kevés az intézménye.
A szökések esetszámának növekedését az is okozza, hogy a rendszerben dolgozók félnek a hibázástól, ezért gyakran többször is kiadnak körözést ugyanabban az eltűnési ügyben. Továbbá – a gyermekvédelmi gyám szerint – a protokoll szigorodása miatt nagy a felelősség a gyámokon, a nevelőkön, ezért kevésbé merik elengedni a gyermekeket. Ez is növeli a szökések számát a gyermekvédelmi intézményekből.
Egy bíró résztvevő tapasztalatként mondta el, hogy a nevelőotthonokban a gyermekek is bántalmazzák egymást, és ennél a jelenségnél magas a látencia.

A szekció elnöke zárszóként elmondta, hogy sajnos a legtragikusabb esetek nem megelőzhetőek, viszont a hatóságok ezekben az esetekben kiemelt figyelemmel és humánusan kell hogy kezeljék a szintén áldozat hozzátartozókat. Fontos tényezők a megelőzésben a szociálpolitikai intézkedések, a rendőrök képzése és a szülői edukáció. Továbbá kiemelte az áldozati csoportok azonosításának és tipizálásának fontosságát, és a további tudományos igényű javaslatok megfogalmazását a jogalkotók és jogalkalmazók felé.

 ___________________________

A környezeti elemeket veszélyeztető/károsító cselekmények 
– helyzetkép és jövőbeli irányok

hibrid szakmai-tudományos konferencia és továbbképzés

Országos Kriminológiai Intézet, Pusztai-terem
2024. november 18.

 Az Országos Kriminológiai Intézet a Magyar Tudomány Ünnepe 2024 programsorozat részeként 2024. november 18-án széles körű érdeklődést kiváltó szakmai-tudományos konferenciát rendezett, A környezeti elemeket veszélyeztető/károsító cselekmények – helyzetkép és jövőbeli irányok címmel. A rendezvényen – személyes és online részvétellel – ügyészek, a nyomozó hatóságok (Rendőrség, KR NNI) tagjai, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi munkatársai, az Agrárminisztérium és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviselői, továbbá egyetemi oktatók és hallgatók vettek részt.

Prof. Dr. Barabás A. Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatójának köszöntője után dr. Tilki Katalin, az OKRI munkatársa; dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének tudományos főtanácsadója; Prof. dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese; dr. Faragó Sándor vadbiológus akadémikus; dr. Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója; dr. Fülöp Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének docense; Zentainé dr. Gáspár Vera, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkárságának vezető-főtanácsosa, továbbá dr. Zlinszky András PhD természetvédelmi biológus előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

A rendezvény programja »

PREZENTÁCIÓK

» Bándi Gyula: A környezeti elemek védelme az Alaptörvényben
» Faragó Sándor: Élőhelyvesztés, élőhelyvédelem és élőhelyfejlesztés
» Fülöp Sándor: A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
» Ódor Péter: Az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás lehetőségei hazánkban
» Tilki Katalin: A természetkárosítás bűncselekmények (Btk. 242. §) elbírálásának magyar gyakorlata a környezet büntetőjog általi védelméről szóló EU irányelv érvényesüléséről szóló értékelés alapján
» Zentainé Gáspár Veronika: A talaj helyzete és védelmének Alaptörvényi rendelkezései
» Zlinszky János: Mit sért a természetkárosító?
 

 ___________________________

Bűncselekmények Áldozatainak Napja 2024

2024. február 22-én a Bűncselekmények Áldozatainak Napja alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara az Országos Kriminológiai Intézettel, valamint a Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciójával együttműködésben Áldozattá válás a kibertérben címmel konferenciát szervezett. A rendezvényre az egyetem Üllői úti Oktatási központjában került sor.

A konferenciát Prof. Dr. Barabás A. Tünde, az OKRI igazgatója, az NKE Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszékének vezetője, az MKT Viktimológiai Szekciójának elnöke nyitotta meg.

Bardóczi Krisztina, az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Szakmai Irányítási Főosztályának kormány-főtanácsosa az online térben áldozattá váltak körében nyújtható állami áldozatsegítő szolgáltatásokról adott tájékoztatást.
Az állami áldozatsegítési szervezetrendszer több pilléren nyugszik. Az áldozattá válás megelőzése és a bűncselekmények áldozatainak megsegítése érdekében az Igazságügyi Minisztérium a kormányhivatalokban elérhető területi áldozatsegítő szolgálatok mellett üzemelteti az Áldozatsegítő Vonalat, és létrehozta az áldozatsegítő központok rendszerét. Az első ilyen központ 2017-ben nyílt meg Budapesten, az országos hálózattá bővítés pedig 2025-ben fog befejeződni. Emellett az IM csatlakozott a Kiberpajzs programhoz, amelynek tagjai többek között az MNB, a rendőrség, a Bankszövetség, az NMHH és az NGM.
Jelenleg 14 központ és 3 áldozatsegítő pont működik az országban. Az áldozatsegítő szolgálat ügyforgalma 2023-ban – az Áldozatsegítő Vonal által fogadott hívások, a központok által elért ügyfelek száma, valamint a kormányhivatalok által elért áldozatok száma alapján – közel 30 ezerre tehető.

Dr. Osztoicsné Czéder Andrea rendőr alezredes, a BRFK Bűnügyi Szervek Bűnmegelőzési Osztályának vezetője Az online térben elkövetett csalások és áldozataik című előadásában arról számolt be, hogy 2023-ban az online térben 160 ezer bűncselekmény valósult meg, az okozott kár mértéke hozzávetőleg 11 milliárd forint volt.
Az előadó ismertette a leggyakoribb online csalási módszereket, platformokat, azok jellemzőit. Számtalan meglepő esettel illusztrálta annak tényét, hogy az online térben történő áldozattá válásnak éppúgy lehetnek áldozatai fiatalok és idősebbek, iskolázottabb és kevésbé művelt emberek, sőt akár pénzügyi szakemberek is. Felhívta a figyelmet a csalások áldozatává válás elkerülésének lehetőségeire, a leggyakoribb hibákra, amelyeket elkövethetünk az online térben, és arra, hogy melyek azok a magatartások, amelyeket lehetőség szerint sohase tegyünk: ismeretlen feladótól származó küldemények mellékleteit és linkjeit ne nyissuk meg; gyanús üzenetekre, valamint telefonhívásokra ne válaszoljunk; nem megbízható oldalakról ne vásároljunk; személyes és banki adatainkat ne adjuk meg; ismeretlen személyeknek és szervezeteknek ne utaljunk! Továbbá javaslatokat tett arra is, hogy milyen lépéseket tegyünk akkor, amikor mégis áldozattá váltunk.

A konferencia záró előadását Szexuális bűncselekmények áldozatai a neten címmel Plavecz Barnabás rendőr százados, kiemelt főnyomozó, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának munkatársa tartotta. Kitért a kiskorú és fiatalkorú áldozatok sérülékenységére, hiszékenységére, könnyen befolyásolható természetére, és arra, hogy ennek következtében nagyon könnyen válnak az online térben kihasználhatóvá, zsarolhatóvá. Az online bullying különböző formáit ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy hogyan válhatnak áldozattá elsősorban a gyermekek, amelynek hosszú tavú, akár egész életükre meghatározó következményei is lehetnek.

A konferencia zárásaként a hallgatóság részéről több kérdés is érkezett az előadókhoz, és az eseményt további kötetlen beszélgetésre lehetőséget nyújtó kávézás követte.

___________________________

A szakértői bizonyítás a jogalkalmazás tükrében

Szakmai-tudományos konferencia

2023. október 11., Igazságügyi Palota Díszterem

A konferencia célja az azonos című kutatás eredményeinek szélesebb körben történő ismertetése, és ennek kapcsán a szakértői bizonyítás aktuális kérdéseinek és a legjellemzőbb problémáknak, jó gyakorlatoknak a tárgyalása volt. A rendezvényen a kutatásban részt vevő szervezetek (a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a NAV és az OKRI), valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ vezető szakemberei tartottak előadást; helyzetértékelő és esetismertetéseken alapuló tartalmas és színvonalas prezentációikkal járultak hozzá rendezvényünk sikeréhez.
Nagy létszámú közönségünk szintén a büntetőjog-alkalmazás érintett szereplőiből, az igazságügyi szakértőkből és a témával foglalkozó tudományos szakemberekből tevődött össze. Szándékunknak megfelelően a konferencián hangsúlyt kaptak a téma azon komponensei, amelyek kihívást jelentenek a hatóságok számára és betekintést nyerhettünk az eredményes megoldásokba, valamint az új módszertani vívmányokba, amelyek megoldást jelenthetnek az eddig kevésbé hatékonyan megválaszolható kérdésekre.
Visszajelzéseink alapján a modern kriminalisztika egyik legizgalmasabb kihívása, a szakértői bizonyítás kérdésköre értékes visszhangot keltett hallgatóságunkban; a büntetőjog-alkalmazás szereplői és az igazságügyi szakértők a gyakorlati tevékenységük során is hasznosítható gondolatokkal gazdagodtak, emellett együttműködésük fontossága is kiemelést nyert.

Részletek 

___________________________

Bűncselekmények Áldozatainak Napja 2023

A Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciója ebben az évben is megtartotta hagyományos konferenciáját a Bűncselekmények Áldozatainak Napja alkalmából, amelyre 2023. február 28-án, online formában került sor, ez alkalommal is az Országos Kriminológiai Intézettel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben.

Az emberi jogi védelem Európában című rendezvényen részt vettek: Prof. Dr. Barabás A. Tünde, egyetemi tanár, az MKT Viktimológiai Szekciójának elnöke, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, az NKE RTK Kriminológia Tanszékének vezetője, továbbá dr. Kiss Anna, az OKRI tudományos főmunkatársa, valamint dr. Törő Andrea legfőbb ügyészségi ügyész a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályáról. A vendégek körében a szekció tagjait, egyetemi oktatókat, hallgatókat, az OKRI munkatársait, ügyészeket is köszönthettünk.

Fókuszban az európai áldozatvédelem állt az EJEB és az EUB esetjogának bemutatásán keresztül.

Az online esemény iránt a késői kezdési időpont ellenére ebben az évben is nagy volt az érdeklődés, a prezentációt követően több résztvevő színesítette hozzászólásaival a rendezvényt. 

Prezentáció: Áldozatvédelem Európában. Az EJEB és EUB esetjoga

Kapcsolódó cikk:

Kiss Anna – Törő Andrea:
Áldozatvédelem Európában, az EJEB és az EUB esetjoga alapján
Ügyészek Lapja, 2023/1., 65–67. o.

___________________________

BŰNÖZÉSKUTATÁS EURÓPA KÖZEPÉN

Konferencia Vókó György és Mészáros Ádám emlékére

2022. május 11.
Országos Kriminológiai Intézet

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) 2022. május 11. napján „Bűnözéskutatás Európa közepén” címmel rendezett online konferenciát két elhunyt kollégája, Prof. Dr. Vókó György és dr. Mészáros Ádám emlékének tiszteletére. A konferencia résztvevői az OKRI-ban folyó szerteágazó témájú kriminológiai és büntetőjogi kutatásokból kaphattak ízelítőt, amelyek legfrissebb eredményei mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek számára használható ismereteket nyújtottak. A több mint száz ügyész, egyéb jogalkalmazó, valamint a tudományos élet szereplői részvételével zajló rendezvény méltó megemlékezésül szolgált az egykor a tudományos tevékenységnek élő, a büntetőjog-tudományok területén nagyot alkotó elhunyt kollégáknak, akik munkássága tovább él az Intézet szellemiségében és tevékenységében.

A konferencia programja (letölthető)

Kapcsolódó publikációk

Ritter Ildikó: Öregember nem vénember?! Az időskori kriminalitás jellemzői. I–II. rész
Ügyészek Lapja, 2021/5., 31–46. o. és 2021/6., 5–22. o.

Bőczné Neparáczki Anna: Bűnözéskutatás Európa közepén. Beszámoló az Országos Kriminológiai Intézet Vókó György és Mészáros Ádám emlékére rendezett konferenciájáról
Ügyészek Lapja, 2022/1–2., 69–76. o.

Bolyky Orsolya: A kiszolgáltatottság fogalmának jogi értelmezése, különös tekintettel az idős korú áldozatokra
Ügyészek Lapja, 2022/1–2., 77–85. o.

Solt Ágnes: Hogyan veszélyeztetjük a gyerekeket? Jogerős esetek változásai 2015 évről 2020-ra
Ügyészek Lapja, 2022/1–2., 87–95. o.

Nagy László Tibor: Pirotechnika a stadionokban
Ügyészek Lapja, 2022/1–2., 97–101. o.

Tilki Katalin: Egy állatkínzással kapcsolatos jogeset során felvetődött kérdések
Ügyészek Lapja, 2022/1–2., 103–109. o.

Bőczné Neparáczki Anna: A szabadlábon védekező terhelt, valamint védőjének ügyirat-megismerési joga az Európai Unió elvárásainak fényében
Ügyészek Lapja, 2022/1–2., 111–117. o.

Képgaléria (rákattintással nagyobb méretben megtekinthető)

___________________________

Természetkárosítás a jogalkalmazók aspektusából

szakmai-tudományos konferencia és továbbképzés

Igazságügyi Palota, Díszterem,
2021. október 12.

___________________________

A környezet és természet elleni bűncselekmények
gyakorlati kérdései

szakmai-tudományos konferencia és továbbképzés

Magyar Igazságügyi Akadémia Deák Ferenc terem,
2019. március 28.

Képgaléria (rákattintással nagyobb méretben megtekinthető)

___________________________

14th Annual Conference of European Society of Criminology:

“Criminology of Europe: Inspiration by Diversity”

10th to 13th September 2014, Prague

OKRI Researchers' presentations at the ESC 2014

___________________________

A kínálati oldali kábítószer-bűncselekmények felderítése és bizonyítása Magyarországon

Igazságügyi Palota, Díszterem,
2013. május 9. 

Képgaléria (rákattintással nagyobb méretben megtekinthető)

 ______________________________________________________